"A Selma egy nagyon fájdalmas alkotás és csodálatosan mutatja be, mennyire is elvetemült és ostoba emberek éltek a '60-as években, és azokat a személyeket, aktivistákat bántották a legjobban, akik tenni akartak ez ellen a tarthatatlan állapot ellen, amit nem hogy megélni, de nézni is rossz."

Lassacskán már szokássá válik az évek során, hogy egy-egy filmet biztosan nem tudok megnézni különböző okok miatt az Oscar jelöltek közül, tavaly a Dallas Buyers Club, most pedig a Selma járt így, mentségem is csak annyi, hogy azóta már mindkettőt sikerült bepótolnom, most pedig utóbbival fogunk foglalkozni. Ava DuVernay, aki eddig leginkább csak dokumentum- és rövidfilmeket rendezett, olyannyira bátor és merész felfogásban értelmezte újra és mutatta be Martin Luther King életét, hogy az mindenképpen elismerést érdemel.

A rendezőnő elsősorban a gyönyörű fényképezés mellett a feszültségkeltésre figyelt oda nagyon: még magamon is alig akartam elhinni, hogy milyen heves érzelmeket váltott ki belőlem például az a jelenet, amikor a rendőrök gátlástalanul és gyakorlatilag a semmiért elverik a feketéket. DuVernay ügyesen adagolja nekünk az "erőszakbombákat", ahol már kezdenéd úgy érezni, hogy kissé leül a film, be�vet valami megdöbbentő és emberi szemnek elviselhetetlen jelenetet, de ennek ellenére mégsem éreztem azt, hogy az egész Selma csak az erőszakra, a bántalmazásra menne ki.

Sokkal inkább azt akarták, hogy belelássunk Martin Luther King fejébe: miért hozta a döntéseit, és hogyan, és összességében, mit érezhetett, amikor annyi bántás és fájdalom után még több probléma hullott az ölébe.

A menetelés csak egy része volt a szavazati jognak, a szavazati jog pedig része volt annak, hogy az afroamerikaiak tényleg úgy érezzék magukat az akkori kiközösítéssel és mérhetetlen sok rasszizmussal szemben, hogy ez az otthonuk. A szavazati jog nem azt jelentette, hogy na most akkor az ember elmehet szavazni, meg hogy végre ő is beleszól a politikába. Ezzel a joggal a feketék és a fehérek végre egyenrangú társai lettek egymásnak, ők határozzák meg az életüket, vagy hogy kit szeretnének elnöki pozícióban látni, és ezáltal is befolyásolják a saját életüket.

David Oyelowo mesterien alakítja Luther King-et, remek volt látni, hogy ennyire beleélte magát a szerepbe és teljesen átadta magát a karakternek, egy férfi főszereplő jelölést simán kaphatott volna az Akadémiától, de ne feledkezzünk meg a többiekről sem, akik szintén remekül játszanak: Carmen Ejogo, Oprah Winfrey, vagy Common is minden tőlük telhetőt megtesznek, de meglepő módon a "Cast" között fellelhető még Tom Wilkinson, Giovanni Ribisi, és Tim Roth is. Utóbbi például nagyon csekély szerepet kapott, talán túlzok, ha azt mondom, a leghosszabb jelenete tartott két percig, Wilkinson-nak viszont meglehetősen sok szerepe volt, és 100%-ban helyt is állt.

A finom és lassacskán tökéletesnek mondható kameramunka Bradford Young nevéhez köthető, aki egyébként A Most Violent Year operatőre is volt. E mellett a forgatókönyvet is az egekig magasztalnám, ha nem lett volna a filmben egy köztes negyedóra, amikor igazából semmi nem történt, ráadásul az is unalmasan.

A Selma egy nagyon fájdalmas alkotás és csodálatosan mutatja be, mennyire is elvetemült és ostoba emberek éltek a '60-as években, és azokat a személyeket, aktivistákat bántották a legjobban, akik tenni akartak ez ellen a tarthatatlan állapot ellen, amit nem hogy megélni, de nézni is rossz.

Ava DuVernay tehát letette a 2014-es év egyik legjobb filmjét az asztalra, ami méltón mutatja be Martin Luther King életének egyik legfontosabb pillanatait, és nem fél megmutatni azt a fajta könyörtelenséget, amit épeszű ember főleg a mai világban már nem tudna elviselni és legfőképpen, megérteni. A Selma szóljon azoknak, akik átélték ezt a borzalmas időszakot, és szenvedtek miatta, és persze szóljon nekünk, filmszerető embereknek a film, mely egy remek korrajz a '60-as évekről, nem mellesleg pedig egy kiváló történelmi dráma.

Értékelés: 10/8

 

 

 

�

 

 

Megosztás a facebookon

"Az Akadémia néhány héttel ezelőtt hirdette ki a 2015-ös Oscar jelöltjeit, ami ugyan nem okozott nagy meglepetést, annál inkább csalódásokban gazdag lett. Hogy pontosan melyik jelölések és nem jelölések miatt szomorkodtam, alább kiderül!"

Oscar jelöltek, szerintük és szerintem

Van egy nap, amikor a sztárvilág nagyjai összeülnek, hogy vihogjanak, hogy cikizzenek, hogy szelfizzenek, hogy pizzát rendeljenek, na és persze nem utolsó sorban, hogy díjakat osztogassanak. Nem hiába több mint fél évszázada az év legpompásabb és leggiccsesebb díjátadója lett az Oscar-díj, amit ugyan az elmúlt években sokan kritizáltak, számomra az év egyik legfontosabb napja. Felfoghatatlan, hogy egy-egy kis szobrocska mennyire fel tudja pumpálni a filmek promócióját, konkrétan többet ér, mint egy év vetítés a Times Square-en.

Az Akadémia néhány héttel ezelőtt hirdette ki a 2015-ös Oscar jelöltjeit, ami ugyan nem okozott nagy meglepetést, annál inkább csalódásokban gazdag lett. Hogy pontosan melyik jelölések és nem jelölések miatt szomorkodtam, alább kiderül!

LEGJOBB FILM

Amerikai mesterlövész
Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje)
A Grand Budapest Hotel
Kódjátszma
A mindenség elmélete
Selma
Sráckor
Whiplash

Meglepő: Nem mondanám, hogy meglepett volna, de kérdőjel volt, hogy Clint Eastwood új háborús akciófilmje bekerül e a Legjobb film kategóriába, hát bekerült. A többiekre száz százalékosan számítani lehetett.

A nyertes: A kérdés csak az, hogy a Sráckor, a Grand Budapest Hotel, vagy a Birdman, de érzésem szerint a Boyhood fog diadalmaskodni, minden többi meglepetésnek számítana.

Aki biztos nem: A Selmát ugyan sajnos még nem láttam, ezért nem akarom se dicsérni, se kritizálni, de tény, hogy nem kapott akkora hírverést, mint társai, és témája ellenére szerintem mellőzni fogja az Akadémia.

LEGJOBB FÉRFI FŐSZEREPLŐ

Steve Carell (Foxcatcher)
Bradley Cooper (Amerikai mesterlövész)
Benedict Cumberbatch (Kódjátszma)
Michael Keaton (Birdman avagy A mellőzés meglepő ereje)
Eddie Redmayne (A mindenség elmélete)

Meglepő: Bradley Cooper. Oké, hogy tényleg jó volt az Amerikai mesterlövészben, azonban kissé eltörpül társai mellett, és ezt egyáltalán nem bántásból mondom, de igazából bármilyen alakítást hozhatott volna, Michael Keaton-tól senki nem fogja tudni elvenni a díjat.

A nyertes: És ezzel el is árultam magam. Az egyik legbiztosabb kategóriának tartom ezt, mind a hat hímnemű kitett magáért, de Michael Keaton olyat mutatott a Birdman-ben, hogy azt jó pár évig meg fogják emlegetni. Nem kérdés.

Aki biztos nem: Nyugi, nem az "Égessük le Bradley Cooper-t" című műsorba tévedtél, de megint ismételnem kell magamat, ezért rá teszem a voksom. Hogy miért, azt előbb kifejtettem. De egyébként hatalmas respect Cooper-nek, hiszen zsinórban harmadjára sikerül neki begyűjteni a legjobb férfi főszereplő díját, 2013-ban a Napos oldalban, '14-ben az Amerikai botrányban, most pedig az Amerikai mesterlövészben. Ez eddig csak egy embernek sikerült.

LEGJOBB NŐI FŐSZEREPLŐ

Marion Cotillard (Két nap, egy éjszaka)
Felicity Jones (A mindenség elmélete)
Julianne Moore (Still Alice)
Rosamund Pike (Holtodiglan)
Reese Witherspoon (Vadon)

Meglepő: Reese Witherspoon és a Vadon című film úgy volt mellőzve ebben az évben, ahogy a nagykönyvben meg van írva. A kritikusok agyondicsérték, ennek ellenére meglepőnek tartom, hogy ebben az igazán erős kategóriában sikerült beférnie. Mindenesetre örülök neki.

A nyertes: Ritka, de két csodás hölgy között nem tudok dönteni. Amikor augusztus környékén láttam a Holtodiglant, kijelentettem, hogy Rosamund Pike-nak kötelező megkapni a szobrocskát, különben én magam megyek be a bizottsághoz, ami egy kicsit elhamarkodott döntés volt Julianne Moore, és a Still Alice megnézése előtt. Mindketten remekek voltak, szerintem Moore nyeri meg, de Pike-nak drukkolok. A Gone Girl mellőzéséről pedig majd máskor... Ha nem lenne ilyen erős ez a mezőny, Felicity Jones is komoly esélyekkel indulna, de így sajnos a két említett hölgyé lesz ez a kategória.

Aki biztos nem: Witherspoon-t kicsit túlértékelt színésznőnek tartom, és sok-sok évnyi tapasztalattal és egy Oscar szobrocskával a háta mögött szinte biztos, hogy nem ő lesz a kategória nyertese.

LEGJOBB FÉRFI MELLÉKSZEREPLŐ

Robert Duvall (A bíró)
Ethan Hawke (Sráckor)
Edward Norton (Birdman avagy A mellőzés meglepő ereje)
Mark Ruffalo (Foxcatcher)
J.K. Simmons (Whiplash)

Meglepő: Szintén azt kell mondanom, hogy egy nagyon kiszámíthatatlan kategória körvonalazódott ki, egyedüli, ami meglepett, hogy A Bíró című filmért a legendás Robert Duvall-t is jelölték, amit a kritikusok ugyan nem magasztaltak túlságosan, lehetséges, hogy az öreg második Oscar-díját is begyűjti az 1983-as Az Úr kegyelméből után.

A nyertes: Kétségtelen, hogy a díj legnagyobb esélyese a "vipleses" J.K. Simmons, egyszerűen letaglózó volt az alakítása Miles Teller mellett, de ne feledkezzünk meg Edward Norton-ról sem, aki Michael Keaton-nal együtt szintén hatalmasat mutatott. A nyertes e két úriember között fog eldőlni, szerintem.

Aki biztos nem: Annak ellenére, hogy a Sráckort tényleg az év legjobb filmjének tartom, Ethan Hawke alakítását egész évben mellőzték, pedig szívvel-lélekkel játszott a vásznon, öröm volt nézni, de míg Simmons-t és Norton-t, vagy esetleg Ruffalo-t az égig magasztalták, Hawke alakításáról teljesen elfeledkeztek. Utána nézve kicsit a nominációinak, eddig csak jelöléseket gyűjtött, de egyiket sem nyerte meg. Duwall-ról annyit sem beszéltek, szóval ők ketten biztosan nem veszik kezükbe a szobrot.

LEGJOBB NŐI MELLÉKSZEREPLŐ

Patricia Arquette (Sráckor)

Laura Dern (Vadon)

Keira Knightley (Kódjátszma)

Emma Stone (Birdman avagy A mellőzés meglepő ereje)

Meryl Streep (Vadregény)

Meglepő: Kettő olyan hölgy is van, akit sejteni lehetett, de biztosra venni nem: ez Meryl Streep, akit már sokadjára jelölt az Akadémia, és ebből háromszor nyert is, a másik pedig Laura Dern, a Vadonból.

A nyertes: Erre a kategóriára azonban már nem lehet a kiszámíthatatlan jelzőt adni. A filmes sajtó tele volt Patricia Arquette dicsérésével, hozzáteszem, teljesen jogosan, és attól függetlenül, hogy Emma Stone is remekül játszott a Birdman-ben, Arquette-től senki nem tudja elvenni a díjat. Keira Knightley pedig még mellékszereplőként is rendkívül kevés szerepet kapott a Kódjátszmában, nagyon látszott, hogy ez a történet igazából csak Alan Turing-ról és az Ő Enigmájáról szól.

Aki biztos nem: Mondhatni, hogy Arquette kivételével mindenki baromi nagy meglepetésnek számítana, és nagyon remélem, az Akadémia nem pont ennél a kategóriánál gondolja azt, hogy meg kéne lepni a nagyközönséget. De viccet félre téve aki tényleg nem jöhet szóba, az Laura Dern.

LEGJOBB RENDEZŐ

Alejandro González Inárritu (Birdman avagy A mellőzés meglepő ereje)
Richard Linklater (Sráckor)
Bennett Miller (Foxcatcher)
Wes Anderson (A Grand Budapest Hotel)
Morten Tyldum (Kódjátszma)

Meglepő: A Kódjátszma egy jó film, de tény, hogy Morten Tyldum neve eltörpül a többiek mellett, de ha már itt tartunk, a Mindenség elmélete rendezője jobban megérdemelte volna a jelölést.

A nyertes: Az egyik kedvenc kategóriámhoz érkeztünk, amiben nagyon nehéz lesz dönteni. A Birdman-t nem tartom klasszikusnak, többet vártam tőle, de tény, hogy rendezésben nagyon erős, Innáritu első vígjáték próbálkozása képileg és dramaturgiailag is rendkívüli, továbbá Linklater egy olyan világot alkotott meg a Sráckorral, amit nagyon nehéz űberelni, Bennett Miller újra a lelkileg megviselő, igaz történet alapján készült drámákhoz nyúlt, ami szokásosan jól sikerült, Wes Anderson szintén csodás volt, Morten Tyldum-ról pedig információ hiányában nem sok mindent tudok mondani, a Kódjátszmát látván azonban igen tehetséges karrier elé néz. A nyertes azonban szerintem mindent összevetve Richard Linklater lesz, a Boyhood rendezője.

Aki biztos nem: Lásd: Meglepő kategória.

LEGJOBB EREDETI FORGATÓKÖNYV

Birdman avagy A mellőzés meglepő ereje (Alejandro González Inárritu, Nicolás Giacobone, Alexander Dinelaris, Armando Bo)
Éjjeli féreg (Dan Gilroy)
Foxcatcher (E. Max Frye, Dan Futterman)
A Grand Budapest Hotel (Wes Anderson, Hugo Guinness)
Sráckor (Richard Linklater)

Meglepő: Talán az egyetlen kategória, ahol nem értem a Sráckor jelölését. Semmi nagy dolog nincs a forgatókönyvben, a párbeszédek kicsit olyanok, mint az élet: néhol unalmas, néhol vontatott. Bocsi, nem értem.

A nyertes: Újra nagy gondban vagyok. Az alakítások mellett a Birdman legnagyobb erőssége a forgatókönyv, briliáns a szkript és a beszólások, de itt van ám nekünk még egy csúnyán mellőzött Éjjeli féreg is, amiről szintén azt lehet elmondani, mint a Birdman-ről. A végső nyertes szerintem a madárember lesz, már csak azért is, ha már az Akadémia ízlésének nem tett eleget a Nightcrawler.

Aki biztos nem: A Foxcatcher és a Sráckor nyerését szinte lehetetlennek tartom.

 
LEGJOBB ADAPTÁLT FORGATÓKÖNYV

Amerikai mesterlövész (Jason Hall)
Beépített hiba (Paul Thomas Anderson)
Kódjátszma (Graham Moore)
A mindenség elmélete (Anthony McCarten)
Whiplash (Damien Chazelle)

Meglepő: Paul Thomas Anderson legújabb filmjét, a Beépített hibát úgy mellőzték a fejesek, ahogy csak lehetett, tudtommal ez az egyetlen kategória, amiben jelölt. Egyúttal a legesélytelenebb is.

A nyertes: A Whiplash-nek nagyon erős forgatókönyve van, továbbá az Amerikai mesterlövésznek is nagy nyerési esélyei vannak, az összes többi meglepetés lenne.

Aki biztos nem: A már említett Beépített hiba.

LEGJOBB IDEGEN NYELVŰ FILM

Eszeveszett mesék (Argentína)
Ida (Lengyelország)
Leviatán (Oroszország)
Mandarinok (Észtország)
Timbuktu (Mauritánia)

Meglepő: A Mandarinokról és a Timbukturól nem sokat lehetett hallani, az összes többit nagyon dicsérték a kritikusok.

A nyertes: Akármennyire is azt hittem, hogy az Ida fogja megnyerni a díjat, egyre inkább azt érzem, hogy a Golden Globe nyerés után a Leviatán fog győzedelmeskedni. Az Eszeveszett mesék jó, de nem annyira, mint az előbb említett kettő alkotás.

Aki biztos nem: Az utolsó kettő filmről szinte semmit sem tudok.

LEGJOBB ANIMÁCIÓS FILM

Doboztrollok
Hős6os
Így neveld a sárkányodat 2
Song of the Sea
The Tale of the Princess Kaguya

A Lego-kaland mellőzése miatt innentől kezdve számomra ez a kategória nem létezik.

LEGJOBB FÉNYKÉPEZÉS

Birdman avagy A mellőzés meglepő ereje (Emmanuel Lubezki)
A Grand Budapest Hotel (Robert D. Yeoman)
Ida (Ryszard Lenczewski, Lukasz Zal)
Mr. Turner (Dick Pope)
Rendíthetetlen (Roger Deakins)

Meglepő: Az Ida, amit nem tudok felfogni. S hogy miért? Nézzétek meg.

A nyertes: Mindenemet feltenném Emmanuel Lubezki nyerésére. Bármennyire is jó például a Grand Budapest Hotel fényképezése, a Birdman nyomába semmi sem érhet.

Aki biztos nem: Mr. Turner. Mit keres ez itt?

Ezek lettek volna tehát az én jelöltjeim, igen, kicsit foghíjasak, és biztos van egy-kettő furcsaság benne számodra, de ennek kiküszöbölése érdekében kommentben írd meg te is, számodra kik voltak az év legjobbjai.
És hogy ki nyeri meg a Legjobb film kategóriát? A Boyhood, a sok érzelme miatt? A Birdman, a színészek és az operatőri munka miatt? Vagy netán az Akadémia ebben az évben meglep minket, mondjuk egy Amerikai mesterlövésszel?
Feleslegesek a kérdések, február 22.-én minden kiderül.

 

Megosztás a facebookon