Kritika: Kingsman - A titkos szolgálat (2015)

"Remek volt, hogy a Kingsman nem csak a James Bond filmeknek mutat be, hanem gyakorlatilag az összes klisés blockbusternek, amik valaha is készültek. (Kár, hogy néha már úgy érzed, a paródia átmegy valóságba, és tényleg ilyen klisés a film. Vagy nagyon jól csinálták, vagy nagyon rosszul.)

Colin Firth eddig nagyrészt piperkőc, aggastyán arisztokrataként ejtette ámulatba a nagyvilágot, lásd például Woody Allen legújabb filmjét, a Káprázatos holdvilágot, most azonban egy teljesen új oldalát mutatta meg: 180 fokos stílusváltása ezúttal nagyon betalált, persze ehhez egy pösze Samuel L. Jackson és Matthew Vaughn rendező is kellett.

Első fordulóban vessünk egy kitérőt Vaughn karrierjére. Direktorként, producerként, és forgatókönyvíróként is tevékenykedik, legtöbben a Kick-Ass filmekből ismerhetik, aminek első részét én nem kedveltem, másodikat pedig nem láttam, aztán megírta Bryan Singer X-Men filmjét, ami egy okés kategória, most pedig újra berobbant a kasszákhoz a Kingsman filmmel. Kiismerhetetlen fickó, legalábbis szerintem.

Kifejezetten tetszett, hogy az alkotás nem ment át tömény disznóságba, nem úgy, mint a Ha/Ver, mert az is egy jó alapkoncepció volt, de az iszonyat sok marhaság és altesti poénok teljesen elvették az élvezhetőségét.

Persze itt is akadnak úgynevezett "Vaughn féle poénforrások", ami leginkább a káromkodás, a csöcsök, és a seggek irányába ment, de ahhoz képest, hogy a Kick-Ass-ban másodperceként kaptad ezeket a bizarr vicceket, ez kész művészfilm.

A főszereplő srác Taron Egerton. Mármint Egerton. Nem ismered? Nyugi, szinte senki sem, mert ismeretlen a szakmában, de ő is rengeteget hozzáadott a filmhez, tipikus menőgyerek arca van, sokra viheti még a karrierjében.

Aztán itt van nekünk a már említett Samuel L. Jackson, aki viszont Colin Firth-szel ellentében a vagány pasi címkéből ment át a piperkőcre, hiszen két évtizede még a Ponyvaregényben osztotta az észt, pontosabban az igét, most pedig a pösze, kissé transzszexuális főgonoszt alakítja.

Az is remek volt, hogy a Kingsman nem csak a James Bond filmeknek mutat be, hanem gyakorlatilag az összes klisés blockbusternek, amik valaha is készültek. (Kár, hogy néha már úgy érzed, a paródia átmegy valóságba, és tényleg ilyen klisés a film. Vagy nagyon jól csinálták, vagy nagyon rosszul.)

A játékidő kicsit lehetett volna rövidebb, tudtommal nem Judd Apatow rendezte a filmet, és a filmvégi nagy zárójelenetből is vághattak volna le egy kicsit, mert vontatottnak éreztem, de ezektől ha átadod magad a tömény ultramenőségnek, könnyen eltekinthetsz.

Kissé szomorú vagyok, hogy a már rég lefutott Szürke Ötven Árnyalata még mindig többet hozott ezen a héten a mozikban, mint a Kingsman, ami persze mondanom sem kell, sokkal jobban érdemelné meg az első helyet. Ennek ellenére azonban így is szépen produkál a mozikban.

Bitang jó jelenetek sora váltja egymást, amik egyaránt okoznak meglepetést, szomorúságot és sírva röhögést is, a dialógusok is rendben voltak, és ami még külön tetszett, hogy nem vágtak minden másodpercben, sőt, néha több perces jeleneteket csináltak meg egy kamerával. Az eleje kicsit lassan indul, de a közepe és a vége minden hibáját kijavítja.

Egyszóval: menjetek el a moziba, mert tökéletes élményt csak ott nyújt, és dőljetek hátra, majd élvezzétek a filmet. Ennyi a recept, és garantáltan mosolyogva fogtok kijönni a teremből. (Akinek pedig nem tetszett, nézze meg még egyszer a Ben Hur-t.)

Értékelés: 10/8

Kingsman - A titkos szolgálat (2015)

Szereplők
Rendezte:
Forgatókönyv:
Zene:

akcióvígjáték

117 perc

 

Ajánló
Kommentek
  1. Én