Kritika: A függetlenség napja 2 - Feltámadás (Independence Day: Resurgence, 2016)

"Jó hogy Bill Pulman elfogadta a felkérést, mert valószínű ha nem vállalta volna, őt is effektekkel teszik vászonra."

Nagyon merész célkitűzés, de Roland Emmerich valószínűleg nem ismer lehetetlent és pont emiatt gondolta azt, hogyha megcsinálja A függetlenség napja folytatását és a sok évvel ezelőtti filmből azt a csekély logikát is elveszi, ami benne volt, helyére pedig CGI-t tesz, Michael Bay-jel is versenyezhet.

Nem tévedett, ugyanis filmje olyan, mint egy jobbféle Transformers, ami természetesen nem dicséret. Nyilván mindannyian tudtuk, hogy a szereplők nem fognak majd az Isteni színjátékból idézni, de az már tényleg túlmegy egy határon, amikor az amúgy teljesen papírmasé és céltalan karaktereknek egytől egyig nincs egyetlen helytálló, értelmes mondatuk. Mondhatni a probléma tényleg csak annyi, hogy beszélnek.

Illetve ilyen környezetben azok a mondatok nagyon is helytállóak, hiszen pont olyanok, mint maga a film. Emmerich ezzel teljesen átesett a ló túloldalára és eddig is tudtuk, hogy a látványért mindent, de a Függetlenség Napja második részét egyszerűen nem lehet popcorn filmnek se hívni, mert nem ilyen egy popcorn film.

Egy popcorn film szórakoztató, könnyed, egyfajta „beülsz, megnézed majd elfelejted” típust képviseli a műfaj legtöbb darabja, de ebben a két órában az említett jelzőkből csak keveset éreztem. Unalmas, görcsös, erőltetett, fáradt, de legalább tényleg könnyen felejthető.

Mielőtt tovább szidnám A függetlenség napja 2- Feltámadást, muszáj elmondanom, hogy a látvány egészen lehengerlő, ugyanakkor tartva magunkat a régi jó mondásokhoz, a kevesebb néha több valóban igaz erre az alkotásra. Oké, látjuk Emmerich, hogy nagyon szeretsz eszméletlen sok CGI-t használni, de ennyit.. Jó hogy Bill Pulman elfogadta a felkérést, mert valószínű ha nem vállalta volna, őt is effektekkel teszik vászonra.

Igazából a film az egyetlen erényét is lerombolja, annak ellenére, hogy valóban volt egy-két bizarr, de legalább izgalmas és ötletes akciójelenet. Ezek az apróbb pozitív dolgok viszont egyből a háttérbe kerülnek, amikor egyes részek láttán egyből látszik, hogy mennyire lélektelen és steril.

Az még hagyján, hogy az esztelen rombolás atyjától nem várunk mély lelki drámázást (más kérdés, hogy kapunk), de a játékidő jelentős részében a jelenetek olyan érzést váltottak ki belőlem, mintha normális storyboard vagy bármiféle koncepció nélkül kezdtek volna el forgatni. Rombolás, idegesítő karakterek viccesnek szánt egysorosai, majd rombolás, rombolás, egy idegesítő karakter meghal és rombolás.

Ki tudja, ez a néhány év leginkább a félresikerült vagy botrányos folytatásokról volt híres, lehet Emmerich is úgy volt vele, ha még egy ilyen megbukik, senki nem foglalkozik vele.

De lépjünk rá a legfájóbb pontra, amire eddig is többször utaltam, de most bővebben kifejtem. A karakterek. Hú.. A korábbi film főszereplőjének fia, Dylan pedig időt sem kap arra, hogy kiidegeljen, mert igazából az utolsó néhány jeleneten kívül csak tízpercenként tűnik fel.

De sajnos a többiek gyakrabban. Mondjuk Jake Morrison, azaz Liam Hemsworth, aki mostani alakításával is bizonyította, hogy sokat kell még küzdeni azért, ha azt akarja, hogy a rajongók úgy akarjanak neki is egy Oscart, mint DiCapriónak. Persze nem nagyon hibáztatható, ilyen karakterrel a Nine Lives macskáját is tehették volna a főszerepbe.

Akik pedig visszatértek, vagyis Jeff Goldblum és Bill Pulman, ők meg csak úgy elvannak. Nem mondom, hogy nem volt jó érzés őket újra viszontlátni ezekben a szerepekben, de ezt a katyvaszt még két ilyen kiváló színész sem tudta megmenteni.

És ami a legfontosabb, itt van Charlotte Gainsbourg, aki a Nimfomániással ellentétben itt egy tabletet tart folyamatosan a kezében, nem pedig falloszt.

Na de hogy ne ezzel a mondattal fejezzem be az írást, A függetlenség napja 2 egy olyan film, amit nyugodtan kihagyhatsz az életedből, ha pedig annyira vágysz Emmerich filmekre, ami elég érdekes de mindegy, akkor az eredeti újranézést javasolom inkább, ami meglehetősen rosszul öregedett, de még mindig ezerszer több szív van benne, mint a folytatásában.

 Értékelés: 10/3,5

Cím: Függetlenség Napja 2 - Feltámadás
Rendező: Roland Emmerich
Forgatókönyvíró: Roland Emmerich, Dean Devlin, James A. Woods, Nicolas Wright
Vágó: Adam Wolfe
Operatőr: Markus Förderer
Szereplők: Jeff Goldblum, Liam Hemsworth, Joey King, Vivica A. Fox, Maika Monroe, William Fichtner, Charlotte Gainsbourg, Bill Pullman, Jessie Usher