Kritika: Goodnight Mommy (Ich seh, Ich seh, 2014)

"A Goodnight Mommy okosan, ugyanakkor borzasztóan lassan építi fel a cselekményt, akinek van ideje kivárni és persze szeret gondolkodni a látott dolgokon, annak mindenképpen ajánlom ezt az alkotást. Már csak a gyerekszínészek és az anyuka meglepően jó alakításai miatt is a 2014-es év egyik legjobbja."

Aha, szóval egy ausztriai művészhorror. Hát nem mondom, hogy nem voltak kétségeim a filmmel kapcsolatban, az előzetes alapján azonban kellően betegnek és groteszknek tűnt ahhoz, hogy elnyerje a tetszésemet. Például emlékeztek arra a jelenetre az előzetesből, amikor az anya megeszi azt a bogarat, amit a gyerekek a szájába tettek? Na, az egy rohadt nagy svindli, viszont mégis megmosolyogtam, hisz roppant leleményesek voltak a trailer készítői. Amúgy valami chips vagy nasi, amit a nő ropogtat, a sors fintora pedig az, hogy a film folyamán tényleg valaki szájában végződik egy bogár.

De térjünk a lényegre: a Goodnight Mommy egy végtelenül kiismerhetetlen, furcsa, ugyanakkor mégis kegyetlenül érdekes és eredeti módon megvalósított, műfajba nem nagyon behelyezhető film, de leginkább azok számára ajánlott, akik vevők a legtöbbször egy helyszínen, kevés szereplőkkel játszódó, erős hangulatú alkotásokra.

A történetünk egy baleset után játszódik, melyben az anya olyannyira csúnya sebeket szerez, hogy a kórházból kiengedése után is még sokáig rajta kell lennie a fején a maszknak. Az anyuka azonban teljesen megváltozott, a két gyereke szerint talán nem is ő az. De akkor mi az igazság?

Az igazság az, hogy a Goodnight Mommy van annyira szemét, hogy a legfontosabb, legégetőbb kérdésekre sem adja meg a választ. Rengeteg az üresjáratnak hitt jelenet, mely csak később kap értelmet, emellett pedig fingunk sincs az egész cselekményről és a karakterek gondolkodásmódjától, ennek ellenére viszont a legostobább döntésekre sem fogod azt mondani, hogy na ezt azért nem kellett volna.

De. A filmnek egyetlen felesleges perce sincsen, minden megy valahova, csak ez abban az adott pillanatban még nem derül ki. Furcsa, titokzatos hangulata van mind a tájnak, mind annak a roppantul ijesztően kinéző háznak is, mely mindig rejteget magában egy-két váratlan meglepetést.

Térjünk át a Goodnight Mommy egyik legfontosabb részére, a karakterekre, és azoknak a megismerésére. Az alapsztori ugye az, hogy az anyuka megváltozott és nagyon furcsán viselkedik a gyerekek szerint, ők pedig különféle brutális módszerekkel akarnak megbizonyosodni róla, hogy ő nem az anyjuk.

Az egyik teóriám az, hogy igazából nem az anyuka a rossz, hanem a gyerekek, azon belül is Lukas. Mivel ő tulajdonképpen nem létezik, ami egy teljesen váratlan fordulat volt számomra főleg egy olyan filmben, amiben az ember nem számít ilyenekre, ennek ellenére ikertestvére, Elias elméjében tovább él és az alapján cselekszik, amit Lukas mond. Az anyukának is vannak persze megmagyarázhatatlan és igazából teljesen felesleges jelenetei (az erdős rész például), viszont mégsem gondolnám, hogy egy gonosz embert láttunk.

Az embert kegyetlenül meg tudja viselni egy olyan baleset, ahol az egyik gyermekét elveszíti, ezek után pedig még egy veszélyes műtét is vár rá, szóval nem csoda, ha inkább egyedül szeretne lenni egy kis ideig. Elias és Lukas viszont olyan könyörtelen, szinte teljességgel hihetetlen dolgokat művel a nővel, hogy alaposan elgondolkodik, kinek is van itt most igaza.

A záró fordulat, mely szerintem egyenesen megkoronázta a filmet és ezáltal egy teljesen más szemszögből tudjuk látni: annyira evidens, itt volt a szemem előtt, viszont mégsem jöttem rá. Így a karakterek is egy másik dimenzióba kerülnek. Nyilvánvaló, hogy a tetteket mind Elias csinálta, hisz ő volt ott ténylegesen, az irányító pedig Lukas a testvére fejében.

Egy másik nagy pozitívum a vágás és az operatőri munka. Egy művészfilmben nem ritka, ha a rendező a szép beállításokra törekszik, így van ez a Goodnight Mommy esetében is. Remek látni azt, ami történik, de mindenkit megnyugtatok, nem (csak) erre ment ki a játék, vagyis nem érzed azt, hogy a szép képek a történet vagy bármi más rovására megy. Mert van ilyen is!

Vegyünk egy példát: Elias igazságtalanságnak élte meg, hogy csak ő kap reggelit és testvére nem. Ez és még megannyi számára dühítő és értelmetlen helyzet (na meg Lukas irányítása) miatt tehette azt, amit tett a film legvégén. A Goodnight Mommy okosan, ugyanakkor borzasztóan lassan építi fel a cselekményt, akinek van ideje kivárni és persze szeret gondolkodni a látott dolgokon, annak mindenképpen ajánlom ezt az alkotást. Már csak a gyerekszínészek és az anyuka meglepően jó alakításai miatt is a 2014-es év egyik legjobbja.

Értékelés: 10/9

Cím: Goodnight Mommy
Rendező: Veronika Franz, Severin Fiala
Forgatókönyvíró: Veronika Franz, Severin Fiala
Zene: Olga Neuwirth
Operatőr: Martn Gschlacht
Szereplők: Susanne Wuest, Lukas Schwarz, Elias Schwarz

Reznor111 vagyok, a Filmmániás szerzője. Ha érdekelnek a filmek és a kritikák, kérlek olvasd, valamint oszd meg ismerőseiddel a posztjaimat, ha pedig véleményed van az írásokkal kapcsolatban, vagy csak egyszerűen melegebb éghajlatra szeretnél küldeni, komment formájában teheted meg. Ha privát kérdésed van, a fent látható email címen írhatsz nekem.