A magyar szinkron és a fordítók helyzete

Örök a vita a feliratokról, a szinkronról és a fordítókról. De vajon kinek van igaza? És tényleg olyan rossz a magyar szinkron a helyzete, mint azt sokan mondják? A cikkben minden kiderül!

Sokan még a nevét is kerülik, sokak pedig csak ezzel hajlandóak filmet nézni. Előbbinek valószínűleg elege van a gyakori nyelvtani hibákból vagy félrefordításokból, utóbbi pedig vagy rühelli a feliratos mozgóképeket vagy imádja a karakteres magyar hangokat. Igen, a szinkronról beszélünk!

 

Nem túlzok, ha azt mondom, több ellentmondás van a magyar szinkronban mint egy Jobbikos feleség és egy liberális férj házasságában, legutóbbi ehhez kapcsolódó botrány például Tóth Dorottya színésznő felhívása, miszerint hazánk szinkronja legyen hungarikum. Gondolom nem kell kommentálni, hogy a kezdeményezés hatalmas visszhangot keltett, a 444.hu pedig inkább betiltaná, minthogy hungarikumot csinálna belőle.

 

Érdemes elolvasni a cikk alatt megjelent kommenteket. Volt aki inkább Teréz anya módjára azt szeretné, ha mindenki úgy nézné a filmeket/sorozatokat, ahogy akarná és akkor semmit nem kéne betiltani. Nos, én is ezen az állásponton vagyok, az igazság viszont az, hogy a béke nem fog egy pillanat alatt megjönni. Amíg a tévében 100%-ban szinkronos alkotásokat láthatunk, a feliratot pártolók hőbörögni fognak. Viszont azokat is meg kell érteni, akik nem akarnak 0-24-ben egyszerre olvasni és nézni is, mert bevallom, leggyakrabban a feliratot részesítem előnyben, de nekem se lenne kedvem teljes egészében mellőzni a jó öreg magyar hangokat.

 

Rengetegen vannak olyanok, akik úgy gondolják, az eredeti nyelvtől és hangoktól a magyarok is jobban tudnának külföldi nyelven beszélni. Ez is igaz. Bár hajnalig is eltarthatna, mire leírom és véleményezem az ott elhangzott hozzászólásokat, hisz annyi vélemény, amennyi ember. De hogy végére jussunk a nagy kérdésnek, vajon ténylegesen lesz-e hungarikum a magyar szinkron, azt megnyugtatom/elkeserítem, az eddig összejött 554 aláírás alapján ez nem igazán valószínű.

 

Nézd meg a videót ide kattintva!

 

ISzDB.hu

Ha van igazán hasznos magyar szinkronnal kapcsolatos oldal, akkor az ISzDB.hu az. A lehető legtöbb hang és legtöbb adat: megtudhatjuk, Józa Imre hányszor szólaltatta meg Nicolas Cage-t, hallgathatunk hangmintákat, de a filmekről és a szinkronos stábról is sok minden érdekesség elérhető a portálon.

 

Amikor még sokkal inkább maga a szinkron, sem mint a filmek érdekeltek, rengeteg időt eltöltöttem ezen az oldalon, az egyetlen negatívum talán, amit tudok mondani, az a sorozatos szinkronok hiánya. Lássunk egy statisztikát a leggyakoribb férfi és női hangokról.



NŐI:

FÉRFI:

  1. Némedi Mari - 1308 (1392)*

  1. Rosta Sándor - 2282 (2335)

  1. Menszátor Magdolna - 1083 (1087)

  1. Kapácsy Miklós - 1847 (2046)

  1. Kasai Ilona - 937 (950)

  1. Barbinek Péter - 1727 (1741)

  1. Kiss Erika - 907 (917)

  1. Orosz István - 1596 (1653)

 

* A zárójelbe tett szám a karakterek mennyiségét jelzi



Mit gondolnak a szinkronrendezők?

Először is, jobb ha tisztában vagyunk a szinkronrendező fogalmával. Nikodém Zsigmond, aki maga is az egyik leghíresebb szakmabeli, saját honlapján összefoglalta a szakma pontos jelentését. Nagyon érdekes cikk egyébként, érdemes alaposabban áttanulmányozni. Engem rengetegszer foglalkoztatott a kérdés, vajon mit gondolnak maguk a rendezők a szinkron mai világáról és hogyan viszonyulnak hozzá.

 

Báthory Orsolya, aki mind hangként, mind stábtagként rengeteg dolgozott ebben a szférában, őszintén nyilatkozott a hvg.hu-nak. Legnagyobb örömre viszont nem eltussolta a problémákat, mint sokan mások, hanem ténylegesen beszélt a minőségbeli romlásról és a rossz film/jó szinkron felállásról is.

 

“Emlékezetes szinkron csak jó filmhez készülhet. A Brian élete, a Blöff, a Ravasz az agy… például önmagukban is kultfilmek volt, de az esetükben például a szinkron is sziporkázó lett. Szerintem a gyerekfilmek esetében indokolt a szinkron, de később jó, ha valaki megtapasztalja a filmeken keresztül, hogy van más nyelv, más kultúra. Nem csak más nyelvet hall és tanul, de nyitottabbá, érdeklődőbbé is válik a néző ezáltal”

 

Magyarul, szinkronrendező lévén, nem akar minden áldott filmet magyar nyelvűen hallgatni, és sok emberrel egyetemben szerinte is jobb, ha új nyelvet hall és tanul az ember. Az biztos, hogy a büdös életbe nem fogsz megtanulni angolul, ha nem teszel érte semmit és magától attól sem, ha egész nap csak feliratos filmeket nézel, de a kiejtésedből legalább garantáltan nem fognak érezni akcentust.

 

A leghíresebb szinkronrendező

Valószínűleg simán elmennél mellette az utcán. Az is lehetséges, hogy a hangját se ismernéd meg, az viszont biztos, hogy a nevétől felcsillan a szemed: ő Tomasevics Zorka! Rengeteg kiváló magyarítást köszönhetünk neki, ezek között van az Egy kosaras naplója, a Trainspotting, a Nikita, vagy az Egy híján túsz.



 

Igen, rosszabb a helyzet. Az egyik legfontosabb ok – és ez szinte mindig a minőség rovására megy –, hogy nincs elég pénz. 20 éve kapjuk ugyanazokat a gázsikat. Ezen kívül a munkára szánt idő is rohamosan csökken. Persze a technika sok mindenben kárpótol minket, mert digitálisan jóval gyorsabban tudunk dolgozni, de nem is ez a baj. Hanem, hogy eszeveszett hajtás van, előrelátás nélkül. A megrendelők sokszor nem tervezik meg az időbeosztásukat. Van, hogy december 22-én kapok meg egy karácsonyi filmet… De miért? Nem tudták, hogy lesz karácsony? Hirtelenjében meg nagyon nehéz jó szereposztást csinálni.”

 

Nem olyan meglepő dolog, hogy megint a pénznél lyukadunk ki. Én személy szerint úgy gondolom, a szinkronra, legyen az magyar vagy bármilyen más nyelvű, szükség van, ha nem is ekkora mértékben, az viszont tagadhatatlan, hogy a minőségi romlás nagy részben a juttatásoknak köszönhető. A rendezőnő emellett a nyelvi problémákat is megemlítette, amikor a szinkron jövőjéről kérdezték?

 

“A jövője? Erről mindig az örök vita jut eszembe, ami a szinkron és a felirat között feszül. Sokan azzal vádolják a magyar szinkront, hogy emiatt nem tudnak a mai fiatalok rendesen angolul beszélni. De néha magyarul sem tudnak, ez pedig a romló nyelvoktatásnak köszönhető. Szerintem az emberek ragaszkodnak a magyar szinkronhoz és igénylik is. Már csak ezért is lenne jó, ha emelkednének a bérek, jó képzésekről profi emberek áramlanának a szakmába és nagyobb lenne az összetartás a szinkronosok közt. Így javulhatna a magyar szinkron helyzete.”

 

Ez az a néhány mondat, amivel szerintem a szinkront és a feliratot kedvelők is együttesen elfogadnak és helyeselnek. Bár a válaszban kissé nem értettem a roma nyelvoktatás megemlítését, ami egyrészt nem tartozik ide, másrészt pedig mintha nem tudott volna mit mondani arra a tényre, hogy a fiatalok nem tudnak rendesen angolul. Persze ez csak az én személyes problémám..

 

A teljes cikket ide kattintva olvashatod el!

 

Az Origo nyolc évvel ezelőtti cikkére bukkantam rá az imént és meglepő módon már abban az írásban is a szinkron menthetetlen(?) jövőjéről és a pénz hiányáról beszélnek: azaz, nem változott volna semmit a helyzet majdnem egy évtized óta? Nem sokat. A lényeg még mindig ugyanaz. A munka sok, a pénz kevés és ha nem tartozol ahhoz a 250-350 emberhez, akit rendszeresen foglalkoztatnak, nem lesz nagy jövőd a szinkron világában.

 

És a legrosszabbról még nem is beszéltünk?

Hát, az relatív, hogy ki mit tart a legrosszabbnak, de a mostani és néha-néha a régebbi filmfordítások alaposan súrolják a legrosszabb határát. Gondoljunk csak bele, hányszor jöttünk ki fogva a fejünket, hogy mi volt ez az értékelhetetlen film és hányszor szintén fogtuk a fejünket, miután megnéztük eredetiben? A kettő között ugyanis gyakran óriási a különbség, és ha hiszed, ha nem, ez mind egy ember műve: a fordítóé.

 

Persze azt is elhiszem, hogy a fordítókon lassan akkora nyomás van, mint egy bankigazgatón, a folyamatos kritikák és a média közeli jelenléte miatt, hisz ha egy filmben több nyelvi baki is van, az illetőt a neten biztosan élve megnyúzzák.

 

Boros Karina is a szakmában dolgozik, szerinte a kritikusoknak gyakran fogalmuk sincs, hogy s mint történik egy-egy munka lebonyolítása, arról meg pláne nem, hogy egyes blockbustereknél az amerikai forgalmazó elvárja, hogy minden szöveget teljes pontossággal fordítsanak, semmi eltérés nem lehet az eredeti és a magyar szöveg között.

 

De megemlítette A magányos lovas esetét is, ahol valaki felrótta, hogy Johnny Depp nagyon furcsán beszél. Erről viszont a legkevesebbet a szinkronstáb tehetett, hisz az amerikai verzióban is ugyanígy csinálja, ezt pedig az előbb említett szabály miatt nem lehet kivenni.

 

“Néhány esetben a magyar változat jobb, mint az eredeti, de voltak helyek, ahol egész egyszerűen nem lehetett az eredeti poénokat hűen visszaadni".

 

Nekem rögtön az egyik nagy kedvenc vígjátékom jutott az eszembe, azon belül is a Leslie Nielsen egyik emlékezes beszólása a sok közül.

 

Striker: Surely you can't be serious?

Rumack: I am serious. And don't call me Shirley.

Ami magyar fordításban így hangzott:

 

       Striker: Kiver a frász, ha..

       Rumack: Ne legyen gyáva, és ne szólítson Verának.

Persze lehetetlen dolog egy ilyen, teljesen angol nyelvre épülő poént magyarra átfordítani, és a “ne slítson Verának..” ugyan nem hangzik olyan jól és nem is olyan vicces, mint az eredeti, de azért látszik, hogy minden tőle telhetőt megtett a fordító.

 

Visszatérve Karinára, a sorozatok működéséről is beszélt, ami, mint kiderült, sokkal könnyebb feladat számára.

 

„A Két pasi – meg egy kicsinél rengeteg poén van, ott teljesen szabad kezet kaptam, egyedül a korhatáros besorolásra kellett figyelnem. Az USA-ban más a tűréshatár, így ami ott belefér egy tizenkét év alatti korosztálynak, az itthon nem biztos, hogy elfogadott. Nagyon sok sikamlós poén van, amit meg lehet oldani úgy, hogy a durvább változatokat finomítjuk, ügyelve arra, hogy ne öljük meg a poént".

 

Kattints ide a cikk elolvasásáért!

 

Ki a fene az a Leiterjakab?

És miért írják így a nevét? Valami fordító? Ha eddig nem tudtad, mit jelent, egy boldog ember voltál. Még van időd elmenni! Én figyelmeztettelek.. A Leiterjakab egy fogalom, melyet félrefordítások elnevezésére használunk, továbbá minden harmadik magyar fordító Leiterjakab, ezt általános iskolában kellene tanítani. Ugye, Annie Hall?

 

Egy direkt erre készített honlap is található az internet sötét bugyraiban, unalmasabb időkre kiváló szórakozás, emellett pedig egy csokorba gyűjti az összes filmmel, sorozattal, plakáttal vagy bármilyen angol nyelvű szöveggel való bakit. Szemezgessünk most ebből!

 

Annie Hall

Nem véletlenül említettem meg Woody Allen, számomra kissé túlértékelt alkotását, amiben akármennyire is jól cseng vissza Kern András hangja, legendásan sok a félrefordítás, szóval ha valaki még mindig abban a tudatban él vagy akar élni, hogy az említett film magyar szövege precíz mása az eredetinek, az inkább ne olvasson tovább. Mindenki másnak, aki szeretne egy jót nevetni, ajánlom!

 

Itt van például az egyik legmaradandóbb idézet, ami igazából mára kultikussá vált Magyarországon, pedig a filmhez nincs is semmi köze: amikor Alvy visszaemlékezik a gyerekkori osztálytársaira, az egyik kislány azt mondja, hogy “csont és bőr vagyok”. Nos, ez angolul úgy hangzik, hogy “I’m into leather”, vagy is bőrtáskákkal meg bármiféle bőrcuccal kereskedik.

 

A másik dolog pedig egy újabb kérdést indít a szinkronizálás és a fordítás terén. Nem is akarok hozzászólni, először olvassátok el:

 

A fordítás: Tényleg nagyon jól teniszezel, de nálad rosszabb vezetőt még soha életemben nem láttam. Erre ha akarod ünnepélyesen megesküszöm. Elhiszed nekem?

Az eredeti: You’re a wonderful tennis player and you’re the worst driver I’ve ever seen in my life. Anyplace. Europe, The United... Anyplace. Asia.

Ahogy fordítani kellett volna: Tényleg nagyon jól teniszezel, de a legrosszabb vezető akit életemben láttam. Az egész világon. Európában, az Egyesült... Bárhol. Ázsiában.

Mint látjátok, a szöveg tele van kontinensek neveivel és képtelen vagyok elhinni, hogy a fordító véletlenül követte volna el ezt. Mert ha csak véletlen volt, az egyúttal azt is jelenteni, hogy nem tud angolul.

De nézzük a másik oldalát: ha pedig tudatosan írt más szöveget, akkor kérdezem én, mi a fészkes francért? Ez most nem csak az Annie Hall-ra vonatkozik, hisz nem ez az egyetlen filmfordítás, ami elköveti ezt a hibát. Mi joga van ahhoz egy embernek, akinek egyik nyelvről a másikra kellene leírnia a szöveget, hogy meg is változtassa azt? Való igaz, ez egy elég jelentéktelen párbeszéd és a történet szempontjából semmi jelentősége, de akkor is.. (Bár a többi hibát elnézve szerintem előbbi feltevésem érvényesül, miszerint nem tud angolul..)

A fordítás: Megnéztük a diákat.

Az eredeti: We got some nice picture frames.

Ahogy fordítani kellett volna: Vettünk néhány szép képkeretet.

 

A fordítás: Ne próbáld félrevinni a beszélgetést, Most nem rólam van szó, hanem rólad.

Az eredeti: Don’t knock masturbation. It’s sex with someone I love.

Ahogy fordítani kellett volna: Ne becsüld le a maszturbációt. Szex olyasvalakivel, akit szeretek.

 

További durva bakik (1. rész, 2. rész)

 

Akármennyire is nevetünk ezeken a dolgokon, belül én csak sírni tudok a látottakon, főleg akkor, ha az internetről jobb feliratokat tudok leszedni hobbiíróktól. A helyzet tehát mind a szinkron, mind a fordító szakmánál problémás, legalább kettő rossz jut egy tehetségesre, a legnagyobb probléma viszont mindig a pénz. Hisz ha lenne money, akkor lenne motiváció, lenne ember és talán a szinkrontól sem fordulnának el ennyire radikális módon az emberek.

Összefoglalva kissé hosszúra sikeredett írásomat, a szinkronra és a feliratra is egyaránt szükség van. Fogadd el, hogy vannak emberek, akiknek fejfájásuk lesz, mikor filmnézés közben olvasniuk is kell, és fogadd el, hogy vannak olyanok, akik sokkal inkább az eredeti színész orgánumával szeretnék hallgatni az alkotásokat. Utóbbiak, már csak a Tv miatt is, kissé elnyomásban vannak, az pedig valószínűleg csak álmainkban fog megvalósulni, hogy egyaránt láthatunk feliratos és szinkronos filmeket is a képernyőn, és akkor helyreállna a világbéke. Rohadt álmok..