Kritika: A Hobbit: Az öt sereg csatája (2014)

"Hiszem, hogy nagyon nehéz egy ilyen filmtrilógiát lezárni, ami minden embernek tetszik, de valahogy azt éreztem, hogy nem a filmben megy a csatajelenet, hanem a film megy a csatajelenetben, és az egészet e köré állították fel."

Kidülledt szemekkel és körmömet lerágva néztem végig A Hobbit első és második részét, az idő azonban rohan, egyszer minden elmúlik, így Peter Jackson is kénytelen volt véget vetni hőn szeretett trilógiájának. A meghitt búcsú helyett azonban inkább azon mérgelődtünk, hogy lehetett egy ilyen cool filmsorozatot ilyen rosszul lezárni.
Nyugodtan jöhetnek a Hobbit fanok morcoskodni, mert alapjába véve én is az vagyok, de nem elvakultan, így azért tudtam különbséget tenni a "király", és a "na most már hagyjuk abba ezt a jelenetet" között.
Az Öt sereg csatája egyszerűen rossz. Az elejétől a végéig folyamatosan benned van az, hogy ezt az egész filmet csak a nagy csatajelenet miatt készítették el.
Olyankor elfelejtődik az, hogy történet, szereplők, alakítás: ehelyett egy eszeveszett CGI gyönyörben részesülsz, ami a Hobbit-nál persze egy alapkövetelmény, de az nem azt jelenti, hogy mind a 140 percet ezzel kellene kitölteni.

Hiszem, hogy nagyon nehéz egy ilyen filmtrilógiát lezárni, ami minden embernek tetszik, de valahogy azt éreztem, hogy nem a filmben megy a csatajelenet, hanem a film megy a csatajelenetben, és az egészet e köré állították fel.

Már a második részét végét is kissé vontatottnak találtam, amikor is Zsákos Bilbó harcol Smaug-gal, a sárkánnyal, aki egyébként kap egy kis "cameót" a film elején. Aztán meg is ölik.

Történetünk szerint a már említett Smaug tűzokádást hajt végre a Karancslapujtőtől nem messze található Tóvároson. Szauron eközben óriási pusztítást akar végrehajtani az orkokkal. Így hát az öt sereg egymást püfölve mond búcsút a nézőknek, és emellett kér tőlük elnézést.

Hogy miért kéne elnézést kérni? Jackson ugyan nem lakik az utcámban, de még a névjegye sincs meg, ennek ellenére úgy érzem, mintha hülyére vett volna. Mintha az egész film alatt a képembe röhögött volna, azt mondva, hogy "Ugye hogy megvetted a jegyet, te szerencsétlen".

És tényleg.

Tényleg megvettem a jegyet. A rendező bárhogy lezárhatta volna a filmtrilógiát, így is úgy is mindenki beült volna rá, aki kicsit is látott az előzetesekből. Ő pedig megpróbálta minél kevesebb munkával megoldani ezt.

Lehet, hogy kissé durván fogalmaztam, ne értsetek félre, vannak jó és ötletes jelenetek is a filmben, de azért mélységesen elszomorít, hogy a Hobbit lezárásáról azt kell mondanom, "hogy néha azért volt benne egy-két jól eltalált jelenet is".

A magyar és a nemzetközi kritikákat olvasva nem aratott nagy sikert a film, de még egyszer mondom, a KRITIKUSOKNÁL, ugyan pontos adatokat még nem tudok, de kötve hiszem, hogy bármikor is átlag alatt végezne az öt sereg csatája a nézőknél.

A film tehát méltatlan az elődjeihez képest, főleg zárófilmként nem állja meg a helyét, így a nézőnek egy kis hiányérzete van a trilógia után, amit talán enyhíteni tud a második részbeli jelenetek felidézése. Ha már csak ez maradt..

Értékelés: 10/5